Fraktálverzum

Az Álmok a csillagok közt elozménye - tökéletesen kerek egész ez a regény, nem szükséges ismerni Kira Navárez történetét az élvezetéhez.

2234. július 25-én az Adamura felfedezi az anomáliát. A Talósz VII látszólag lakatlan bolygóján fekete folt sötétlik: egy kör alakú üreg, ötven kilométer átméroju.

Nem természetes képzodmény, ez lehet az elso bizonyíték az intelligens, tudatos idegenek létezésére.

Az Adamura kapitánya úgy dönt, önként jelentkezok kis csapatát teszi le a bolygón, hogy földeríthessék a környéket és az üreget. Alex Crichton xenobiológus, aki feleségét gyászolja, a jelentkezok között van. Hatan szállnak le, négyen indulnak el gyalogosan. Ketten a deszanthajóban maradnak. A négy felderíto négy bolygóról származik, és mindegyikük hurcolja a saját traumáját. Hogyan tudnak együttmuködni, ha az egyik értelmetlennek találja a küldetést, a másik meg ebben reméli megtalálni romba dolt élete jelentoségét? Ahogy egyre közelebb kerülnek az üreghez, úgy fokozódik a feszültség az expedíció tagjai között.

Hiába nem nagy a távolság, hiába erosödik az üreg vonzása, a négy felfedezo egyre lassabban halad. Vonszolják magukat, a felszerelésüket, a múltjuk árnyait. Ki építette az üreget és milyen céllal? Miért adja le az üreg magas frekvenciájú rádióhullámok 10, 6 másodpercenként ismétlodo kisülését? Hogyan lehet ezt fizikailag elviselni, ahogy egyre közelebb érnek?

Négyen indultak. Hányan térnek vissza?